Šibenik az Adriai tengerpart horvát részének majdnem a közepén, egy festői, tagolt öbölben, Horvátország egyik legszebb karsztfolyója, a Krka torkolatánál helyezkedik el. Napjainkban a város Šibenik - Knin megye közigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális székhelye. A megye területéhez tartozik a 100 km hosszú Zadar és Split közötti partszakasz, valamint a mögöttes terület, amely 45 km-re benyúlik egészen a Dinara hegycsúcsig.

Šibenik - Knin megye felszíne 1860 km2 és még hozzátartoznak a szigetek, partvonal és mögöttes terület. A megye szigetvilága 242 szigetből, kis szigetből, sziklaszirtből áll. Ez a szigettenger nagyrészt a šibeniki tengeri terület északnyugati részéhez tartozik. Főbb jellemzői: tagolt partvonal, kopár felszín és alacsony népsűrűség - a szigeteken mindössze 10 lakott település található. Legszámosabb a Kornati szigetcsoport, melynek szigetei jól ismertek bizarr alakjukról és természeti szépségükről.

10 km hosszú és 300 - 1200 m széles šibeniki öbölből szűk és kanyargós csatornán hajózva jutunk ki a nyílt tengerre és a szigetekre. A šibeniki partszakasz a tengertől csak néhány kilométerre nyújtózik a Trtar hegyláncig, dél - keleten pedig a Svilaja hegycsúcsig. Ez a rész, ahol a megye lakósságának többsége él, a II. világháború után nagy városrendezésen ment keresztül. Itt vannak elhelyezve majdnem az összes termelési kapacitások és itt összpontosul az egész megye gazdasági ereje és termelése.

A šibeniki környék domborzatának jellegét mészkő hegygerincek (Trtar hegyláncaival dél - kelet irányba húzódik, előtte pedig egy alacsonyabb šibeniki - tengermelléki hegylánc vonul), völgymedencék (Felső és Alsó mező) és fennsíkok, melyek a földművelés alapjául szolgálnak, határozzák meg. A belterületek növénytakarójára leginkább a boróka, a parti részre és a szigetekre pedig a szúrós macchia kialakulása jellemző. A šibeniki terület éghajlata mediterrán, vagyis a forró nyarakat a (misztrál szelecske enyhíti) száraz telek követik.