A szigetvilág legnagyobb tagja a 124 km2 alapterületű Dugi Otok. Lakói mintegy tíz faluban élnek. A sziget északi, laposabb részein halászattal és mező-gazdasággal foglalkoznak, míg a déli, dombosabb vidéken birkát tenyésztenek A nyugati part meredek és kietlen, keleti felén helyezkednek el a strandok és öblök. Mivel közel van Zadarhoz, már a római időktől kedvelt pihenőhely volt ez, ahová a városi előkelőségek felépítették villáikat. A reneszánsz korban még több nyaraló épült itt, főleg Saliban. Ez a sziget legnagyobb városa és kikötője, jó néhány késő gótikus stílusú ház áll benne. A reneszánsz stílusú Nagyboldogasszony-templomban Juraj Culinovic néhány festménye látható. Bozava halászfalu a sziget legészakibb részén található, egyben igen kedvelt jachtkikötő is. A 10. században épült kis templomát Szt. Miklósnak szentelték. A templom egyik szobra arab szenteket ábrázol. Telascica hosszú öble délre található, ezt a természetes kikötőt egykor a velencei flotta használta. Egyik végén meredek sziklafal emelkedik, a másik végén pedig sűrű fenyőerdő nő, amit egy 1995-ös tűzesetet követően újratelepítettek. A sziget déli része a Kornati Nemzeti Parkhoz tartozik.